Lap tetejére!

Berton Autósiskola - Debrecen

Pető Attila kreszprofesszor

Valójában negyedmillió egy autójogsi

Pető Attila, a Kreszprofesszor harminc éve autós oktatóként dolgozik és az egyik budapesti autósiskola vezetője is egyben. Miután néhány napja kiderült, hogy a jövő év közepétől minden húsz évnél fiatalabb tanulóvezető KRESZ-vizsgáját az állam fizeti majd, kíváncsiak voltunk, mivel jár és mennyibe kerül manapság az autójogosítvány megszerzése, ezért megkértük Pető Attilát, hogy részletes cikkben mutassa be a magyarországi helyzetet.

Az utóbbi években sok minden változott a gépjárművezető képzés rendszerében. Immár tízéves a számítógépes elméleti vizsgáztatás és négy éve már otthonról, távoktatás formájában is megtanulhatók a KRESZ-ismeretek. Szintén pár éve törölték el a rutinvizsgát B kategória esetében, de ezzel egy időben a forgalmi vizsga hosszabb és összetettebb lett.

Időközben új rendszerű szakoktató-képzést is bevezettek, melynek budapesti szakmai koordinátora én vagyok, ennek ellenére még mindig kevés az aktív oktató. Aki gyorsabban szeretne megtanulni vezetni, annak vagy sokáig, néha hónapokig kell várnia, vagy mélyebbre kell nyúlnia a pénztárcájába a gyorsított eljárásért.

A napokban jelentette be a kormány, hogy 2018 közepétől a húsz éven aluliak számára támogatni fogják a jogosítványszerzés költségének egy részét. Ennek apropóján érdemes kicsit átnézni a jogosítványszerzés folyamatát, segítve azoknak, akik a közeljövőben szeretnének beíratkozni egy autósiskolába.

Magyarországban évente 110-120 ezren szereznek jogosítványt. Az utóbbi években egyre többen akarnak levizsgázni, ami azért meglepő, mert a tizenhét éves fiatalok létszáma hét év alatt mintegy 17%-kal csökkent. (B kategóriás jogosítvány legkorábban 17 évesen szerezhető).

Ezzel párhuzamosan csökkent az oktatók száma is, ami azt jelenti, hogy miközben 10-12 évvel ezelőtt közel hétezren voltak, addig jelenleg mindössze négyezren tevékenykednek, országszerte ezer autósiskolában. Nem véletlen, hogy aki most tanul vezetni, sokszor a kezdés után akár 8-10 hónapot is kénytelen várni, míg végül megkapja a jogosítványát.

Mi kell a jogsihoz?

Első lépésként keresni kell egy megfelelő autósiskolát. Érdemes alaposan átgondolni, hová megyünk, mert olyan szolgáltatásról van szó, amit az életben jó esetben csak egyszer veszünk igénybe. Érdemes az ismerőseinket végigkérdezni, esetleg az internetes fórumokat átböngészni, hogy valóban olyan iskolát találjunk, ahol jól érezzük majd magunkat, és valóban megtanítják a vezetés alapjait. Rengeteg tanulóval találkozom, akik annak idején csalódtak az oktatójukban, ezért hagyták abba a képzést. Olyanokat is ismerek, akik másodszor is kénytelenek voltak megszakítani a tanulást a nem megfelelő választás miatt.

Néhány éve minden autósiskoláról szerezhetünk támpontokat, hiszen a közlekedési hatóság létrehozta az átlagos képzési óraszámok, a vizsgasikerességi mutatók és a képzési költségek nyilvános adatbázisát. Ez utóbbi nem jelenik meg a hatóság honlapján, de minden iskolának magának kell feltennie a saját oldalára, önbevallásos módon, ami miatt a hitelessége eléggé megkérdőjelezhető.

A negyedévente megjelenő adatokban amúgy is nagyságrendnyi ugrások lehetnek, ezért nehéz eldönteni, hogy például a vizsgasikerességi mutatók hullámzását a tanulók rátermettsége vagy az oktatók munkájának színvonala, esetleg egyéb okok generálják-e.

A minőségnek ebben a szakmában is ára van. A rugalmasabb, több szolgáltatást biztosító, válogatott oktatókkal dolgozó autósiskolák drágábbak, mégis megéri ezek közül választani. Azért se dőljünk be a nagyon olcsó, nagyon kecsegtető ajánlatoknak, mert a jogosítványszerzésnek létezik egy kiszámolható alapdíja, de pluszórákkal, pótvizsgákkal a többszörösére is növekedhet.

Hogyan válasszunk iskolát?

Nyugodtan tegyünk egy próbát: a kiszemelt „olcsó” szolgáltatás estében kérjünk írásbeli árgaranciát. Előre szólok, hogy ilyet sehol nem adnak, ami azt jelenti, az alapköltségek felett törvényszerűen plusz díjakkal is kell számolnunk. Ami egyébként reális, mert ugyan roppant egyszerűnek tűnik a vezetés megtanulása, előre mégsem tudhatja senki, milyenek az ehhez szükséges képességei. A pályafutásom alatt találkoztam huszonéves fiatalokkal, akik csak 100 (!) óra vezetés után mertek vizsgára jelentkezni.

Jó, ha tudjuk, hogy kevés lesz csak a tandíjra spórolni. Külön díja van a vizsgáknak (elmélet és forgalom), külön kell fizetni a vöröskeresztes tanfolyamért, ami nélkül nem lehet jogsink, de pénzbe kerül az orvosi alkalmassági vizsgálat, és a tananyag is. Ezek együttesen ma már közel 50 ezer forintba kerülnek.

Az autósiskolába történő beiratkozás során eldönthetjük, hogy tantermi foglalkozásokon, vagy otthon, számítógép előtt kívánjuk megtanulni a KRESZ-t. Mindkettőnek van előnye is, hátránya is. Több autósiskolában kínálnak kombinált képzést, ahol az órai munkát otthoni tanulással lehet kiegészíteni, illetve teljessé tenni.

Bár nagyon kecsegtetők azok az ajánlatok, melyek szerint „az e-learninget egy nap alatt elvégezheted”, ez a valóságban inkább marketingfogás. Egyrészt érdemes alaposabb tudással KRESZ-vizsgára jelentkezni, másrészt a távoktatási anyagban minden fejezet után próbavizsgát kell tenni, és csak ennek teljesítése esetében lehet továbblépni. Ehhez pedig több idő kell.

Az alapos e-learninges tanulás általában ugyanannyi időt veszt igénybe, mint a tantermi képzés, azaz 3-4 hetet. Ugyanakkor a közös órai munka mellett szól, hogy egy jó KRESZ-tanártól sok-sok magyarázatot, életszerű tapasztalatot is kaphatunk, viszont sokkal kötöttebb formáról, azaz kötelező tanfolyamra járásról van szó.

A vizsgafelkészülés népszerű lépése a tesztkérdéssorok gyakorlása. Jó tudni, hogy ma már nincs hivatalos tesztkönyv, amely tartalmazza az összes lehetséges vizsgafeladatot és azok megoldásait. Az internetes kalózpéldányokat szintén nem ajánlom, hiszen a jelenlegi vizsgakérdések a válaszokkal együtt nem nyilvánosak, azaz a neten találhatók hasonlóak lehetnek, de nem ugyanazok. Akár naponta változhatnak a kérdések, két éve például már mozgóképes feladatokkal is találkozhatunk, amikből semeddig nem tart a vizsgáztató hatóságnak újakat készíteni.

Érdemes a tananyagot olyan mélységben elsajátítani, hogy bármilyen kérdésre tudjunk válaszolni. Aki így tanul, annak a vezetés is sokkal könnyebben megy majd, nem kell a kocsiban újratanulnia a KRESZ-t. Az elméleti vizsga egyébként már tíz éve számítógép, illetve érintőképernyő előtt történik. 55 kérdéses feladatsort kell megoldani maximum 55 perc alatt, erre maximum 75 pontot kaphatunk. 65 ponttal még átmegyünk a vizsgán, de ha ez alatt teljesítünk, megbuktatnak és pótvizsgáznunk kell. 2016-ban a KRESZ-vizsgák sikeressége 60% alatt volt, ami nem túl jó eredmény.

Akinek nem sikerül a vizsgája, az időt és pénzt is veszít, sokszor csak hetek múlva tud újra vizsgázni, addig pedig a nem alapos tudás is megkophat, ráadásul sikeres elméleti vizsga nélkül vezetésre sem lehet jelentkezni.

A vezetést csak végzett szakoktató mellett gyakorolhatjuk. Az otthoni, titokban történő vezetéstől mindenkit óvok, mert lebukás esetén a rendőr nem csak a tanulóvezetőt vonhatja felelősségre, hanem azt is, aki a járművet számára átadta.

A vezetési gyakorlatoknak az oktató mellett is jogszabályban rögzített feltételei vannak. Minden tanulónak van egy ideiglenes vezetési jogosultságra szolgáló papírja, amit vezetési kartonnak hívnak. A kartont az óra elején és a végén alá kell írni, a dátum és kilométeradatokat pedig rögzíteni kell. Érdemes ezt komolyan venni, mert egy hatósági ellenőrzésnél – az oktatóautókat is leállíthatják a rendőrök is, és a közlekedési hatóság ellenőrei is – a tanuló ellen is eljárás indítható.

Ráadásul erre a kartonra írják be az órai futásteljesítményt, ami azért fontos, mert csak 580 kilométer teljesítése után mehetünk vizsgára. Általában a minimális 30 órás vezetési idő ismert kritérium, de jó néhány éve már ezt az 580 kilométert is teljesíteni kell. Ha ügyetlenebbek vagyunk, ha sokat gyakorlunk a rutinpályán, ha többet kell foglalkoznunk a parkolási feladatokkal, ha kifogjuk a nagyvárosi forgalmi torlódásokat, akkor nem tudjuk teljesíteni az egy órára átlagosan előírt 20 kilométert. Ez pedig azzal jár, hogy a 30 órán felül pótórákra kell járni.

Természetesen a plusz gyakorlásnak előnyei is vannak, hiszen sokkal felkészültebben mehetünk majd a forgalmi vizsgára. A B-kategória, vagyis az autójogosítvány esetében már nincs rutinpályás különvizsga, de a záróvizsgán be kell mutatni egy parkolási feladatot és egy megfordulást. Egyébként 50 percen keresztül kell a forgalomban, önállóan autózni.

Az oktató itt már csak annyit tud segíteni, hogy összeállítja az útvonalat. A vizsgán kezdő szinten ugyan, de a KRESZ szabályait betartva kell az autót vezetni és a legtöbb tanulóvezető éppen ez utóbbi kapcsán vérzik el és bukik meg a vizsgán. 2016-ban a forgalmi vizsgák sikeressége 60 százalékos volt, a bukottak nagy része valamelyik közlekedési szabályt alkalmazta helytelenül.

Ha viszont sikerül a vizsga, mehetünk a jogosítványért, amelynek kiállítása az első jogsi esetében ingyenes. Hogy egy konkrét budapesti példát is bemutassak, az általam vezetett autóiskolában közel 70%-os a vizsgaeredményesség, de ehhez az idejáró tanulók 40-45 órát is vezetnek, így a vezetői engedély körülbelül 250 000 forintba kerül a végén. Ez ma már teljesen reális ár, amelyért cserébe olyan lehetőséget kapunk (az autóvezetését), amire egész életünkben, a különböző élethelyzetekben nagyon nagy szükségünk lesz.

Pető Attila létrehozott egy Facebook csoportot, ahol a jogosítványszerzéssel kapcsolatban a leendő tanulók a kérdéseiket feltehetik.

Berton Autósiskola - Debrecen, Batthyány utca 9. Nyitva: H-P: 14:00-16:00, Telefon: 06/20 252 4545

Készítette: Szendi Attila és Hajdú Attila 2004 ©